Hírek
TV13
médiaajánlat
letölthető innen
tv13-mediaajanlat-2016.pdf
TV13
műsorstruktúra
musorstruktura2017.pdf
Élő adás
TV13 élő adás
vissza…
Back (history)

Március elsejével immár hivatalosan megnyitja kapuit a magyar úszók előtt a 2017-es budapesti vizes-világbajnokság központi létesítménye, a Dagály fürdő mellett két év alatt felépült, a március 21-ei átadó óta a Duna Aréna nevet viselő úszópalota. A belülről impozáns, igaz, külső megjelenésében az eredeti látványtervekhez képest egyszerűbb megjelenésű épület jelképes kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos ünnepélyes keretek között személyesen adta át Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnoknak. A világklasszis úszónő ezután a sportág sok nemzetközileg is komoly eredményeket felmutató élsportolójával, illetve olimpikonjával – mások mellett Gyurta Dániellel, Bernek Péterrel, Cseh Lászlóval, Papp Biankával és Verrasztó Evelynnel – közösen „beúszták” az aréna tízpályás bemelegítő medencéjét.

Az úszópalota rekordidő alatt, egy hónappal a tervezett átadás előtt elkészült, így újra elhangzott: a 2017-es FINA vizes-világbajnokság első világcsúcsa a szárazföldön született. Eddig ugyanis ilyen rövid idő alatt soha sehol nem épült fel ilyen célú sportlétesítmény, ráadásul az épületkomplexum kizárólag a magyar szakemberek munkáját dicséri, kezdve a tervezéstől a kivitelezésig. A Duna Aréna építési munkálatai 2015 májusában indultak, összességében 5000 magyar család megélhetését biztosítva.

A február 21-ei eseményen egyébként a FINA részéről részt vett Cornel Marculescu ügyvezető, Gyárfás Tamás alelnök és a Magyar Úszószövetség elnöke, Bienerth Gusztáv is.

Tarlós István – megköszönve a tervezők és a kivitelezők munkáját – utalt arra, hogy a vizes-vb a világ harmadik legnagyobb, legnézettebb eseménye. A korábbi, például barcelonai rendezvénynek százezer látogatója volt és öt kontinensen négymilliárdan követték figyelemmel a tévéképernyők előtt. Budapest ennél is többet szeretne elérni, látogatóban is és nézettségben is, utóbbit illetően a főpolgármester az ötmilliárdos számot említette. A beruházásról szólva kifejtette, az egy komplex városfejlesztés része, ami az állam, a főváros és a XIII. kerület összefogásával valósul meg. A környéken utak, sétányok, gyaloghidak épülnek, valamint egy árvízvédelmi gát és zajlik a Margitsziget rekonstrukciója is.

Maga az úszóaréna több mint versenyuszoda, a megújuló Dagály Strand-fürdővel együtt az ország legkiemelkedőbb sport- és fürdőközpontja jön létre. Az úszópalotában található két 50 méteres medence, egy műugrómedence, egy gyerekmedence és egy pezsgőfürdő is. A világbajnokságra 15 ezer nézőt tud majd befogadni a vb után a lelátók egy részének elbontásával pedig hatezer fős lesz a nézőtér. A komplexum a világbajnokság után is több ezer ember számára nyújt majd szórakozást. „Az uszoda nyitva áll a nagy-közönségnek, tanuszodája lesz a gyerekeknek és edzőbázisa a magyar úszó- és vízilabdasportnak, emellett otthont ad majd több tucat hazai és nemzetközi versenynek is, a felújított strand pedig a vizet kedvelő, kikapcsolódásra vágyó nagyközönség igényeit elégíti ki” – emelte ki a beruházást irányító Fürjes Balázs kormánybiztos.

Ehhez kapcsolódva dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester beszédében emlékeztetett arra, a két évvel ezelőtti alapkőletételnél azt mondta, ez a létesítmény sikerre van ítélve. E kijelentéséért több kritikát is kapott, de a ma már látható valóság az ő igazát bizonyítja. A XIII. kerület az integrált vá-rosfejlesztés híve, eddigi eredményei visszaigazolják e stratégiai gondolkodás helyességét, az úszópalota felépítése pedig ugyancsak ebbe a gondolkodásba illeszkedik bele.

A városrészben az elmúlt bő 15 évben egymillió négyzetméternyi új keres-kedelmi-irodafunkció valósult meg, ezekben 70 ezer új munkahely létesült és jelenleg is ezermilliárd forintnyi fejlesztés zajlik a kerületben. Az aréna ezekhez hasonlóan multiplikátor-hatású, azaz kapcsolódó fejlesztésként teljesen megújul a környezete a Váci út–Róbert Károly körút–Dráva utca–Duna által határolt területen. A polgármester hangsúlyozta, a kerületiek elviselik az építkezéssel járó terhelést, kellemetlenségeket, ezért bízik abban, hogy a hasznát is élvezni tudják majd. Reméli, hogy 2018-tól a Dagály – az ígéreteknek megfelelően – visszakaphatja közfürdőjellegét, s újra birtokukba veheti a nagyközönség.

Dr. Tóth József végül gratulált a tervezőknek és a kivitelezőknek a gyors, kiváló munkáért és külön Fürjes Balázsnak, hogy ezt az egészet ilyen kitartóan és eredményesen végigvitte.

K. A. I.


Felelős, tervszerű gazdálkodás


Fürjes Balázs kiemelte, a Duna Aréna költségei egy forinttal sem emelkedtek a tervezetthez képest. A vonatkozó kormányhatározat 49 milliárd forintban maximálta a kiadásokat, mely összeg tartalmazza az úszóaréna nettó 21,4 milliárd forintos költségét, a környező műtárgyak, a közlekedésfejlesztés, a gát és a közmű nettó 1,5 milliárdos tervezési költségét. Benne van az ideiglenes lelátó, a csaknem egy kilométeres árvízvédelmi gát, a csatornavédelem, vala-mint az épület (vb utáni) visszaalakításának és a bontások 13,7 milliárdos költsége, illetve az 1,8 milliárdos tartalékkeret. A költséget annak ellenére sikerült tartani, hogy Budapest az utolsó pillanatban „ugrott be” a rendezésre eredetileg kijelölt, ám visszalépett Guadalajara helyére. Így két év alatt kellett felhúzni egy olyan létesítményt, melyre más házigazdának négy-öt év áll rendelkezésére. A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ilyen körülmények kö-zepette is bizalmat szavazott a magyar fővárosnak, mely vállalását mara-déktalanul teljesíti, megbízható partnernek bizonyul.

Átadták a Duna Arénát

2017. február 22., szerda 13:55

A kerület is nyerhet a 2017-es budapesti vizes vb-vel