Hírek
TV13
médiaajánlat
letölthető innen
tv13-mediaajanlat-2016.pdf
TV13
műsorstruktúra
TV13 műsorstruktúra
Élő adás
TV13 élő adás
vissza…
Back (history)

A karácsonyt nagy izgalommal várják kicsik és nagyok. Az ünneplés módjában azonban sok a különbség. Ahány ház, annyi szokás, és ahány nemzetiség, annyiféle a karácsonyi hagyomány.


A karácsony hazánkban a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Elterjedt szokássá vált megajándékozni ekkor szeretteinket. A keresztények fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor. A zsidóság jelentős része az asszimiláció miatt ünnepli a karácsonyt, azonban sokak számára ismeretlen, mivel  náluk ebben az időszakban köszönt be a fény ünnepe, a hanuka, mely a zsidó felkelőknek, a makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére em-lékezik.

Városrészünkben a tizenegy kisebbségi önkormányzat ünnepi szokásaikról is sok érdekességet tudtunk meg.

A karácsony (Wainocht, Kres-toog) és vízkereszt közötti időt a német nép-hagyomány Zwölfnäch-te néven említi. Ez az időszak és különösen a szenteste éjszakája a néphit szerint démonűzésre kiválóan alkalmas, ami történhet ostorcsattogtatással, lövöldözéssel, tülköléssel vagy füstöléssel. A magyarországi német falvakban karácsonykor iskolás lányok és fiúk jártak házról házra betlehemezve, a szokást az utóbbi években egyre több faluban újítják fel.

A lengyel hagyományban szenteste az ünnepi asztalnál a családtagok ostyatöréssel, párosával kívánnak egymásnak szépeket, majd a családfő mond áldást. Megkezdődik a 12 fogásos, húsmentes karácsonyi vacsora, melynek része pl. az erdei gombakrémleves és a pierogi (káposztás gombával töltött tészta) savanyú céklalevessel tálalva. A terítékek száma a hagyományok szerint mindig több kell hogy legyen eggyel, mint ahányan ünnepelnek, mert „bármikor betévedhet egy szegény, rászoruló ember”.

A magyarországi románok görögkeleti vallásúak. A karácsony színes, ma is élő szokása náluk a kolindálás, a „turca”-val járás, főleg vidéken van ha-gyománya. Szenteste az emberek házról házra járva énekelnek, a leg-népszerűbb karácsonyi dal a Csillag (Steaua). A vacsorára nagy családi körben kerül sor december 25-én, kocsonya, töltött káposzta, sertéssültek, karácsonyi kalács, szilvalekváros hájas tészta, mákos és diós bejgli kerül az asztalra.

A bolgár hagyományban is a szentestével kezdődik az ünnep, amelynek neve Badni vecser vagy Malka Koleda (kiskarácsony). Az ünnepi asztalt földre tett szalmán terítik. Miután tömjénnel megszentelték, eljön az ünnepi kenyér törésének az ideje. A kenyérbe általában egy fémpénzt sütnek, ami szerencsét és gazdagságot hoz annak, akinek jut. Éjfélkor indulnak útra a karácsony-köszöntő férfiak, a koledarok, ünnepi népviseletben, kucsmájukon speciális díszítéssel. Köszöntő énekeket énekelnek, amelyekkel családi boldogságot és a gazdaságban termékeny évet kívánnak.

A horvát hagyományban szenteste (Badnjak) három vastag fatuskót visznek be a házba, amiket tűzre dobnak. A Szentháromságot jelképezik, úgy tartják, minél erősebben ég, annál több áldást hoz a ház lakóira. A gyertyákat a tuskók lángjaiból gyújtják meg. Jézus születésére emlékeztető jelkép a szalma, amit a szobában szétszórtak, és az ünnepi asztalra is jutott belőle. Az otthon díszítése korábban vált szokássá Horvátországban, mint a fenyődíszítés. A termékeny-séget jelképezve minél több zöldet igyekeztek elhelyezni a házban.

A karácsonyfa-díszítés a 20. század elején terjedt ki az ortodox vallásra, melyet a görögök december 6-áig díszítenek fel. A szigeteken hajót is díszítenek, így várják a hazatérő hajósokat az ünnepekre. Ezen a napon egész Görögország ünnepel, Szent Miklós a hajósok védőszentje. A gyerekek legnagyobb ajándékát Szilveszter, azaz Agiosz Vasilios (Szent László) hozza, mivel a télapó neve a görögöknél Vaszilisz, így a névnapján van az ajándékozás, december 31-én.

Az ortodox keresztény felekezetű szerbek az ónaptár (vagy Juliánus-naptár) szerint január 7-én ünneplik a karácsonyt. A szenteste napja bővelkedik népi szokásokban, melyek közül az egyik a badnjakfa égetése, egy fiatal tölgyfa karvastagságú törzsének szertartásos elégetése. Az előzőleg rövid imádsággal megáldott fát mézzel megkenik és egy kis bort rálocsolva három darabban, keresztben a tűzre teszik. Az erőt és egészséget szimbolizáló, három darabban elégetett fiatal tölgyfa és a világosságot és meleget adó, éltető tűz a keresztény jelképvilágban az örök életet, a Szent Háromságba vetett hitet és Jézus Krisztust szimbolizálja.

A ruszinoknál a karácsony elképzelhetetlen Betlehemezés és templomi áldás nélkül. Az ünnepi lakomát hathetes nagyon szigorú böjt előz meg, Karácsonykor összegyűlik a család, és többféle fogást esznek a húson kívül.

A szlováknál a karácsony a második legfontosabb vallási ünnep. December 24-e a bőséges étkezés estéje, ugyanis náluk is szigorú böjt előzi meg az ünnepet és a koplalás egyik jutalma egy gazdag étkezés.

Az örmény karácsonyi időszak a Julius Cézár nevéhez fűződő régi Julián nap-tárt veszi alapul, mely nem követte a Gergely-naptár reformjait, ezért náluk december 31-én kezdődik, viszont egészen a Julian újévig, január 13-ig tart a karácsony. Szenteste január 6-án van.

A magyar kisebbségek és nemzetiségek bár különböző időpontokban és hagyományok szerint, viszont mind családjuk körében, közös étkezések mellett töltik az év utolsó heteit.

Nemzetiségek hagyományai

2016. december 13., kedd 10:00

Karácsonyi népszokások Sokszínű ünnep a kerületben