A helyi képviselõ-testület júniusi ülésén elfogadta a kerületi önkormányzat Ifjúságpolitikai koncepciójának idõarányos végrehajtásáról szóló beszámolót. Ugyanakkor áttekintette a 2015–2019. közötti idõszakra szóló kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégia eddigi eredményeit is. A napirendre került témák gyakorlati vonatkozásairól Szedmák Eszter ifjúsági referenst, a XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztetetõ Fórum szakmai társelnökét, megbízott közfoglalkoztatás-szervezõt kérdeztük

Ifjúságpolitika

– A XIII. kerület 1995 óta rendelkezik ifjúságpolitikai koncepcióval. A júniusi képviselõ-testületi ülésen elhangzott: az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti az ifjúság helyzetének elemzését, vizsgálatát, javítását, az úgynevezett „ifjúságbarát” környezet megteremtését. A koncepció pedig az eddigi gyakorlatot kívánja folytatni, igazodva a kerületi sajátosságok és körülmények változásaihoz, a kor igényeibõl fakadó új elvárásokhoz. Civil egyszerûséggel: miként lehet gyakorlati módszerekkel mintává tenni a lokálpatriotizmust?

– A lényeg a hitelesség, amelynek része, hogy a programok alkalmazkodnak a mai trendekhez. A szabás-varrás tanfolyam ma már bizonyára kevésbé keltené fel a kíváncsiságot. De komoly az érdeklõdés például a média-tanfolyamunkra, amelyet abban jártas kollégáim vezetnek. Annak keretében – egyebek mellett – a fiatalok élõ, utcai interjúkat készítenek a kerületben. Ami ha áttételesen is, de bennük is erõsíti a kötõdést lakóhelyükhöz. Fontos megkérdezni is a fiatalokat: õk mit szeretnének csinálni az ilyen közösségépítõ projektek során?

– Mit szeretnek csinálni a mai fiatalok?

– Mi is meglepõdtünk, amikor például azt mondták: fõzzünk együtt! Ez hétfõnként már rendszeressé vált a Prevenciós Központ tankonyhájában. Õk kezdeményezték a „Prevenció Stúdió” megindítását is, ahol énekelnek, karaokéznak. De még arra is nyitottak, hogy a központ munkatársai segítsék õket a Facebook használatában, internetezés közben eligazodni a virtuális világban, annak veszélyeire is figyelmeztetve. Van baba-mama foglalkozásunk is a legapróbbaknak. De csináltunk previ diszkót is, keverõpulttal, füstgéppel: arra is szívesen jöttek a fiatalok. Nyári napközis táborainkban, de más programjainkon is gyakran részt vesznek az egészségügy, rendõrség, közmûvelõdés, más vonatkozó ágazatok, civil szervezetek képviselõi, akik interaktív ismeretterjesztõ elõadásokkal világítanak rá azokra a témákra, amelyek a fiatalokat is foglalkoztatják. Kortárssegítõ képzéseinkre is sokan jelentkeznek: itt középiskolások, fõiskolások szerezhetnek olyan ismereteket, amelyekkel segíthetnek a hivatásos szociális munkásoknak. Ahogy az ifjú polgárõrök közé is sokan beléptek. Minden fiatal keresi az identitását, amelyet egy nyitott, az egyén számára egészséges reflexiókat adó közösségen belül a legkönnyebb megtalálni. A lokálpatriotizmusra is hatással lehet, ha valaki a lakóhelyén lesz tagja egy ilyen közösségnek.

– Honnan értesülnek a fiatalok a központ „kínálatáról”?

– Szociális munkásaink rendszeresen kijárnak az általános iskolákba, középiskolákban pedig a gyermekvédelmi felelõsök hirdetik a programjainkat. Két kollégánk egész nap járja a közterületeket, és ott szólítják meg a fiatalokat. Emellett pedig van honlapunk és saját facebook oldalunk.

– A XIII. kerület ifjúságpolitikai stratégiája mennyiben egyedi program?

– Kevés hasonló programról tudok, amely napi szintû programokkal fedné le az összes iskolai szünetet, ahogy az nálunk történik. Azonkívül minden iskolai napon is várjuk õket tanítás után a központban.

– Várható valamilyen vonatkozó új program a jövõben?

– Ezen a nyáron indult egy ötalkalmas program a Lendületben a Kerület! szlogennel. A közösségi sport van a centrumában: három alkalommal a sportaerobikban világ- és Európa-bajnok Katus Attila, két alkalommal pedig a fitnesz világ- és Európa-bajnok Béres Alexandra vezet ingyenes foglalkozásokat valamelyik – idõben meghirdetett – közterületen.

– A XIII. kerület ifjúsági programjának eseményei hány fiatalt érintenek éves szinten?

– Ötezret biztosan, ami szakmailag jó eredmény. Egyébként, ha más kerületbõl akad jelentkezõ, õt sem küldjük el. A gyermek érdeklõdését minden esetben „óvni” kell, nem szabad letörni.

Drogstratégia

– Ami a Mentálhigiénés és Drogstratégiát illeti: az önkormányzat júniusi ülésén a 2015 és 2019 közötti idõszakra szóló stratégiáról megállapította, hogy annak kapcsán az elõzõ évben is színvonalas, sokrétû tevékenység folyt, ahogy a Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum (KEF) is hasonló eredménnyel mûködött. De talán nem mindenkit tudja: mi az a KEF?

– A drogprevenciós munkát koordináló fórum, amely a kerületben mûködõ intézmények és civil szervezet összefogásából jött létre. Elnöke az al-polgármester asszony, Holopné Schramek Kornélia. Egyik szakmai társelnöke Szabó Tünde, a Nyírõ Gyula Kórház drogambulanciájának munkatársa, a másik pedig én vagyok, a Prevenciós Központ képviseletében. Van egy titkárunk, évente négyszer tartunk üléseket, ugyanakkor folyamatosan egyeztetjük a különbözõ prevenciós programokat, továbbá összehangoljuk a különbözõ szervezetek vonatkozó munkáját: a rendõrségét, civil szervezetekét, vé-dõnõkét, pedagógusokét, szociális munkásokét. Vagyis a kerületbõl mind-azokét, akik kapcsolatba kerülhetnek olyanokkal, akik kábítószer-fogyasztók.

– A stratégia leiratából kiderül: a Prevenciós Központ Gyermekjóléti Központjának utcai és lakótelepi szociális munkásai folyamatosan járják az utcákat, parkokat, lakótelepi részeket, közlekedési csomópontokat, de figyelnek az oktatási intézményekre, bevásárlóközpontokra, tömegközlekedési jármû-vekre is. Ha pedig tanítási idõben csellengõ, vagy éppen láthatóan kábult fiatalokkal találkoznak, próbálnak velük kommunikálni, illetve hivatalosan is lépéseket tesznek az érintettek érdekében. Hogy megy ez a gyakorlatban?

– Az érintett fiatalokat beinvitálják a Prevenciós Központba, ugyanakkor fiatalkorúak esetében a Gyermekjóléti Központnak is jelzik a történteket. Ilyenkor indulnak a körtelefonok: ki ismerheti a fiatalt, milyen segítség lehet esetében a leghatékonyabb? A Kábítószerügyi Egyeztetõ Fórum például azért is hasznos, mert mûködése kapcsán elkerülhetõ, hogy egy-egy érintett esetében azonnal tucatnyi segítõ vegye körül, amitõl csak megrémülne. Csak azt a segítõt vonjuk be, aki az adott szituációban szakmai szempontból a leghatékonyabb. Akiben az a bizonyos fiatal képes megbízni, és aki mellett jó eséllyel megindulhat a rehabilitációja.

– Mi van akkor, amikor egy belõtt fiatal azonnal melegebb éghajlatra küldi a hozzá legjobb szándékkal közeledni próbáló szociális munkást?

– A szociális munkások fõ fegyvere a türelem és a kommunikáció. Addig és úgy kell beszélniük, amíg létrejön feléjük a bizalom, és a fiatal elfogadja a segítséget. Szinte mindenkit meg lehet „szelídíteni”, ha megérzik: a jó szándék õszinte, valós a türelem.

– Táborokat is tartanak a megelõzés céljával, de a drogról leszokott fiataloknak is. Utóbbiak nem elevenebbek egy kicsit, mint a kisebb, szereket nem próbált gyerekek?

– Valóban két táborunk van ebben a programban: az elsõ, prevenciós, a fiatalabb, tizennégy év alatti gyerekekre koncentrál. A bûnmegelõzési kamasztábor már a nagyobb kamaszoknak szól, akik közt többen vannak, akik ugyan nem függõk, de már kipróbáltak ezt-azt. Õket picit nehezebb kordában tartani, de szakembereink felkészültségét jelzi az is: ezeket a táborokat már tizenkettedik éve rendszeresen megszervezzük. Idén egyébként ifi polgár-õröknek és kortárs segítõknek is tartunk csapatépítõ tábort Esztergomban – õk ugyancsak sokat segíthetnek a kerület drog- és mentálhigiénés stratégiájának sikeres mûködtetésében.

– Ami a drogot illeti: a XIII. kerület mennyire érintett más budapesti városrészekhez képest?

– Hasonló a helyzet, mint máshol. Nálunk az Árpád hídi, Lehel téri és más kerületi csomópontok a „kedveltebbek” a kábítószer-fogyasztás, dílerkedés kapcsán. De ezeken a részeken általában kiderül: nem kerületi lakosokról van szó.

(Sz. Á.)

Fiatalok mindennapi lehetőségei

2017. augusztus 9., szerda 15:50

Ifjúságpolitikai koncepció 
Közösségépítéssel a lokálpatriotizmusért