TV13
médiaajánlat
letölthető innen
tv13-mediaajanlat-2019.pdf
TV13
műsorstruktúra
musorstruktura2018.pdf
Élő adás
TV13 élő adás
vissza…
Back (history)

Interjú
Lancz Tibor a változatlan bérleti díjakról, milliárdos zöldberuházásokról

Ezekben a hetekben ünnepli „felnőtté válását” a Lehel Csarnok; az egykori piac helyén felépült létesítmény tizennyolc éve, 2002. február 8-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Ez alkalomból beszélgettünk a Lehel Csarnok vezetőjével, Lancz Tiborral.


– Gyakori vásárlói kritika, hogy a Lehel Csarnok kereskedői bizony elég drágák, amiért sokak szerint az üzletek magas bérleti díjai okolhatók.

– Ezek az álhíresztelések előttünk sem ismeretlenek, ám a kereskedők árképzése nem a mi hatáskörünk. Szögezzük le: az önkormányzat a piac nyitása, azaz 2002 óta nem emelte az üzletek bérleti díját. Az árakat folyamatosan összevetjük más piacokéival, így az Újpestiével, a Kórház utcaiéval, a Hold utcaiéval és a Hunyadi tériével, olyanokkal, amelyek hasonló tömegközlekedési megközelíthetőséggel rendelkeznek (például 75-ös troli, 3-as metró), azaz összehasonlíthatók vásárlói célállomásként. Ebben mi a harmadik helyen vagyunk, tehát a középmezőnyben, nem tartozunk a legdrágábbak közé. Persze, egy-egy primőridőszakban lehet elmozdulás, átmeneti drágulás egy-egy termék esetében, de a választékunk mindenképp nagyobb és jobb minőségű.

– Sokszor látni huzamosabb ideje zárva tartó üzleteket, ami egyfajta pangásként is érzékelhető. Ha a bérleti díj tizennyolc éve változatlan, akkor ennek mi más lehet az oka?

– Egyértelműen a munkaerőhiány, ami jelenleg a legnagyobb gond nálunk. Összesen 360 kereskedőnk van, s 80-120 üzletben van kint a tábla, hogy alkalmazottat keresnek. Ennek ellenére 98 százalék fölötti a kiadott helyiségeink aránya. Üzleteink és őstermelőink fő profilja az élelmiszerkereskedelem, az összalapterülethez képest 80 százalékos az arányuk, ez pedig 2002 óta változatlan. Beszédes adat, hogy a KSH mérései szerint országosan 4-6 százalék közötti a boltbezárások aránya, ez a mutató nálunk mindössze 2,1 százalék, az üzlet újranyitása ráadásul 60 napon belül megtörténik. Vannak olyan üzleteink, amelyek annak ellenére zárva vannak, hogy van bérlőjük. Akad, aki egyszerre négy egységet is bérel, de alkalmazott hiányában egyszerre csak kettőt-hármat tud kinyitni. A 120 őstermelői asztalunkra 147 szerződésünk van. Ez úgy lehetséges, hogy esetenként egy asztalra két bérlővel is szerződünk, ha egyikük csak a hét egyik részében, míg másikuk a fennmaradó napokon szeretne árusítani. Így e standok kihasználtsága jobb, észszerűbb.

– Kiadási-bevételi számai alapján mennyire önfenntartó a piac?

– A kezdetektől száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégként, 2012 januárja óta a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. részeként működünk. Zrt.-ként minden évben nőtt a csarnok árbevétele, miközben a jelentős energetikai és zöldfejlesztéseink révén évente 2-5 százalékkal sikerült lefaragnunk az üzemeltetési költségeinket. A növekvő szolgáltatói árakra (fűtés, világítás, karbantartás stb.) és a harmincszázalékos minimálbér-növekedésre azonban nincs közvetlen ráhatásunk. A Lehelnek évente egymillió látogatója van, s bár e tekintetben a többi piaccal érthető módon nem tudunk összevetést tenni, de ami tény: nyereségesek és így nettó befizetői vagyunk az önkormányzatnak. Ugyanakkor egy friss, a sajtó által készített összehasonlítás szerint például a Fény utcai piac évek óta komoly önkormányzati dotációval képes csak működni. És még egy fontos szempontot kiemelnék: az elmúlt tizenöt évben a Lehel Csarnokból egyetlen kereskedő sem ment át más piacra, ide viszont sokan jönnének.

– Milyen fejlesztésekkel sikerült hosszú távra biztosítani az üzemeltetés hatékonyságát?

– Példaként említem a nyolcezer világítótest cseréjét energiatakarékos LED-lámpákra és a komplex hulladékkezelési programunkat: külön válogatót állítottunk rendszerbe, ahol szelektálunk, és így minimálisra csökkentjük a klasszikus szemét mennyiségét. Az üveget, papírt, műanyagot hasznosítjuk, a másodlagos zöldhulladékot pedig a mezőgazdaság számára értékesítjük. Ezek az intézkedések mind mérséklik az árdrágító hatást. Az önkormányzat ezekre és a különböző felújításokra másfélmilliárd forintot fordított négy év alatt. A zöldprogramunk másik fontos részeként a régi olajnyomásos lifteket elektromosra cseréltük, így már a fáradt olajat sem kell évente lecserélni. Az árnyékolók felszerelésével csökkentettük a csarnokban az üvegházhatást. Részt veszünk civil zöldprogramokban is, mint például a Vásárolj zacskó nélkül! nevű kezdeményezésben. Felújításaink kilencven százalékát igyekszünk úgy végezni, hogy azok ne zavarják a vásárlókat, a tetőrekonstrukció például kizárólag éjjel zajlott. A hatszintes Lehel Csarnok hatvanezer négyzetméteres összalapterületéből nyolcezer a vásárlói rész. A többi az üzemeltetés hátterét biztosítja. Az összesen tizenkilenc liftünkből csak négy a vásárlói, több kazánunk, előkészítő üzemünk (például halas, húsos) és száz nagykapacitású hűtőkamránk van. Ezeket folyamatosan karbantartjuk, felújítjuk. A Lehel külső homlokzatának a javítása már megtörtént, ahogy az ötből már két menekülőlépcsőé is. Önmagában csak ez a munka lépcsőnként harmincmillió forintba kerül.

– Ha már az akciókat említette, mennyire népszerűek az önkormányzat szezonális kezdeményezései?

– Tapasztalataink szerint nagyon. A Lehel Csarnokban az önkormányzat anyagi támogatásával évente, tavasszal és ősszel van zöldség-gyümölcs-, illetve sonkaakció. Ezt az ártámogatást a kerületi partnerkártyával rendelkezők vehetik igénybe, számuk évről évre nő. Tavaly ősszel már tizennégyezren éltek ezzel a lehetőséggel.

– Végül három gyorskérdés: miért nincs ingyenes mosdó a csarnokban, a kerületiek miért nem használhatják díjmentesen a tetőparkolót, valamint: milyen többletfeladattal jár a hajléktalanok okozta gondok kezelése?

– A százforintos díj nem mondható magasnak, már csak az Újpesti Piacon van ugyanilyen ár, a többi drágább. A Lehel Csarnok parkolója közforgalomra átadott magánterület, nem nyilvános parkolóház, ennek megfelelően a vásárlókat szolgálja ki. Tehát nem lehet kivételt tenni senkivel, e tekintetben még a mozgáskorlátozottak igazolványát sem tudjuk figyelembe venni, igaz, számukra van külön fenntartott parkolóhely. Viszont vasárnaptól csütörtökig minden vásárlónknak másfél, míg csütörtöktől szombatig egy óra ingyenes várakozást biztosítunk. Végül a hajléktalankérdésről: ez nem önkormányzati kompetencia. Semmilyen jogkörünk nincs. A tiltás a társadalmi probléma delegálását jelenti egyik helyről a másikra. A valós megoldás állami szintű feladat lenne megfelelő szociális háló működtetésével. Viseljük a közegészségügyi vonzatát, így elvégezzük a járdatakarítást, fertőtlenítőgépeket vásároltunk, s plusz egy fővel bővítettük a takarítószemélyzet létszámát, kifejezetten a külső területek rendben tartására.


Kálmán Attila

Lehel – felnőttkorba érve

2020. március 6.