TV13
médiaajánlat
letölthető innen
tv13-mediaajanlat-2019.pdf
TV13
műsorstruktúra
musorstruktura2018.pdf
Élő adás
TV13 élő adás
vissza…
Back (history)

Idestova ötven éve kerületünk lakója. Amikor 1972-ben, alig húszévesen ideköltözött, már ismert énekes és gitáros volt. Ráadásul lány, ami akkor, a beatkorszak kellős közepén még kuriózumnak számított. Ha hozzátesszük, hogy ő volt az első magyar lányzenekar, az ikonikus Beatrice megalapítója, akkor már tudható: Csuka Mónikáról van szó, akinek kiemelkedő előadóművészi tevékenységét az idén állami kitüntetéssel, a Máté Péter-díjjal ismerték el.

Négyéves kora óta tanult zenét. Erről az első emléke a mezőtúri zenei óvodához kötődik, ahol az óvónő két cseresznyével szemléltette a hangjegyeket. Az első osztályt már a fővárosban járta, méghozzá a Dózsa György úti ének-zenei általánosban, ahová komoly felvételi vizsga után kerülhetett be. Majd a zuglói Hunyadi János Zenei Általános Iskola következett, itt dr. Szabó Helga énektanár és kórusvezető által ismerkedett meg a Kodály-módszerrel. És nem mellesleg szólistája lett az iskolai énekkarnak. A Radnóti-gimnáziumban is zenei tagozatra járt, közben pedig elindult az előadóművészi pályán.

Hangszeren is tanult: zongorázni csak később kezdett, de már az általános iskolában csellózott, aztán tizennégy éves korában autodidakta módon tanult gitározni. De mivel ez a két hangszer igencsak különbözik egymástól, ez eleinte nem ment könnyen. Akkoriban nem voltak lányzenekarok, Csuka Mónika pedig úgy látta, ezt az űrt ki kellene tölteni. Harmadikos gimnazista volt, mikor 1969-ben öt lányból álló zenekart alapított, aminek a többi között tagja lett a húga, Mary is. Az együttesnek olyan nevet kerestek, amiből kiderül, hogy a tagjai lányok, és hogy beatzenét játszanak. A névadó végül Novai Gábor lett: ő találta ki a Beatrice nevet.

Elindultak az ismertség útján, pesti klubokba és vidékre jártak fellépni. Meg akarták mutatni, hogy nem csak ahhoz képest jók, hogy lányok, hanem valóban profi zenészek. Azt mondja, voltak kemény fellépések, amikor egy-egy buliban a tízkilós gitárral nyolc órán át kellett nyomnia. 1970-ben Nagy Feró udvarolni kezdett Mónikának, aki később bevette a zenekarba. A következő két évben váltakoztak a tagok, míg végül négy fiú mellett csak Mónika maradt.

Egyidejűleg tagja lett a Mikrolied együttesnek, és eljutott számos – főleg szocialista – országba. Énekelt és basszusgitározott az akkoriban legendás E-épületben játszó Sakál Vokál zenekarban. A közben diszkózenekarrá alakult Beatrice 1976-ban nagy sikert aratott a Tessék választani című rádióműsorban elhangzott Gyere kislány, gyere című dallal, amelynek zenéjét Mónika, szövegét Feró írta. Aztán 1977-ben Feróval szétváltak az útjaik. Ezután a Bergendy együttessel ment nyugat-európai turnéra.

Első nagylemeze 1988-ban jelent meg, a második, Szédülj el című pedig két évvel később. Az utóbbi, amelyen a népszerű Sirályok sírnak című dal is szerepel, aranylemez lett. Úgy érezte, ezzel a lemezzel bizonyította, hogy szólistaként is kiemelkedőt tud nyújtani. Azóta már több mint húsz lemezt jegyez, és nem csupán énekesként, illetve előadóként, hanem zeneszerzőként is, ami azért nem túl gyakori a magyar könnyűzenében.

Mónika slágereket írt a többi között Korda Györgynek és Bajor Imrének. Énekelt is velük, ahogy például Balázs Fecóval is. No meg Máté Péterrel, akit igen nagyra becsült. Ezért is tartja megtiszteltetésnek, hogy most az általa fémjelzett kitüntetés birtokosa lett. Egy dal kedveltségéhez a jó zene mellett a jó szöveg is nélkülözhetetlen. Ez pedig Mónikánál „kéznél” van, hiszen 1984 óta a férje, dr. Soós László, a Tátra utcai rendelő belgyógyász háziorvosa írja a dalszövegeit.

Az utóbbi években több tévécsatorna is hívta különböző celebműsorokba, de ezeket inkább nem fogadta el. Úgy érzi, fontosabb neki a saját élete és a családja: férje és három gyermeke, a Ferótól született Gabriella és a mostani házasságából származó Mercédesz és László. Mercédesztől már egy hatéves unokájuk is van.

Mónika tavaly pályafutásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte, az általa alapított énekiskola pedig jövőre lesz harmincéves. Amikor 1991-ben elkezdte, nem sztárképzőt akart, hanem lehetőséget adni különböző korú, akár idősebb tehetséges embereknek is. Ettől függetlenül több befutott tanítványa volt, például Tunyogi Orsi, Bódi Margó vagy Pálfalvy Attila. Kiscsoportokban folyik az oktatás, ami lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy szokják a megméretést. Az órákon családias a hangulat, ennek is köszönhető, hogy sokan hosszú évekig járnak ide.

A vírus miatt most több hónapot kénytelenek voltak kihagyni, de szeptemberben – egyelőre heti egy alkalommal – újra indultak. Három olyan nagylemezt is írt Csuka Mónika, amin a tanítványai énekelnek. Rendszeresen fellépnek a XIII. kerületi rendezvényeken, például a Lakóközösségi Napokon és az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban Mónika vezetésével három éve működő Retro klubban. Ami a klubvezetést illeti, az családi hagyomány, hiszen annak idején az édesanyja volt az, aki útjára indította az AJAMK-ban ma is működő Gyertyafénykeringő Klubot.


Csop Veronika

Csuka Mónika Máté Péter-díjjal tüntették ki

Előadó-művészettől a tanításig

2020. szeptember 18.